A Kocsi Református Egyházközség Honlapja

VASÁRNAPI ÜZENET - 05.10.

2020-05-10 07:40:44 / Roboz Péter

 

Keresztyén Testvéreim!

 

Van egy alapvető probléma az emberiséggel, amelyet félek, ez a mostani válság csak tovább fog fokozni. Önzőek, egoisták vagyunk. Minden emberben ott él a hajlam, sőt fékezhetetlen vágy, hogy csak saját magára gondoljon, illetve az a szemlélet, hogy ő a világegyetem középpontja, és minden hozzá igazodik. Amint megszületik valaki erre a világra minden más egyebet: a többi embert, a tárgyakat, élőlényeket, sőt végső soron az egész univerzumot önmagához képest határozza meg, s hajlamos azt képzelni, hogy mindez őérte létezik. Őneki joga van mindenhez, s még Isten is Őt szolgálja. Én-központú a gondolkodásunk. Ez a jelenség sajnos az utóbbi évtizedekben egyre markánsabbá vált: az áldozat, másokért élés kiveszőben, közösségeink széthullóban. Most pedig egy járvány még inkább leépíti emberi kapcsolatainkat, és beszűkíti a látásmódunkat. Nagyobb összefüggésben nem nagyon akar senki szemlélődni, mert az én-központú gondolkodás győzedelmeskedik, az egoizmus még parttalanabbá válik. Ma Isten Igéje abban segít bennünket, hogy perspektívánk térben és időben kitáguljon, s tudjunk és akarjunk mást is észrevenni önmagunkon kívül. Figyeljünk erre a másfajta bibliai szemléletre, és fogadjuk magunkba az élő Isten üzenetet!

Imádkozzunk!

 

Kegyelmes Istenünk! Mennyei Édesatyánk az Úr Jézus által! Dicsőítünk Téged, hogy megalkottál bennünket, és a Te jóságodból élhetünk, hiszen a Magad lelkéből adtál nekünk. Már ez a tény is azt mutatja, hogy nem önmagunkban létezünk, hanem Veled szoros, és elszakíthatatlan egységben. Mégis bűnünkkel eltéptük a Közted és köztünk fennálló erős köteléket, és ugyanezt tesszük folyamatosan emberi viszonyulásainkban is. Bocsáss meg nekünk minden önzést, minden egoizmust, minden olyan szűklátókörűséget, mellyel felfuvalkodottan azt képzeljük, hogy nekünk előjogaink, kiváltságaink, követeléseink lehetnek másokkal szemben, sőt még Veled, a mi Teremtőnkkel szemben is. Emelj fel bennünket Urunk, és segíts meg minket, hogy a Te látásmódodból szemlélhessük ezt a parányi Föld-bolygót a világegyetem végtelenjében. Add meg nekünk, hogy a Te perspektívádból lássuk több évezredes történelmünknek a Te számodra csupán leheletnyi múlékonyságát. S észrevegyük kicsiny és röpke létünk ellenére is azt a csodát, hogy milyen drágák vagyunk Neked. Hiszen nem azért vagyunk mi értékesek, mert magunkat piedesztálra emeljük, hanem kizárólag azért, mert Hozzád tartozunk, és Te, aki velünk ellentétben valóban a Mindenség középpontja vagy, bennünket is Magadhoz vonzottál Krisztus megváltása által. Dicsőítünk ezért Atyánk, és kérünk, taníts bennünket nem csak önmagunkra gondolni, és magunkért élni, hanem úgy látni ezt a világot, és úgy élni benne, ahogyan az Neked kedves! Taníts minket Szentlelkedet ránk kitöltve e mostani igamagyarázat által is! Ámen!

 

Olvasandó:

Mózes 1. könyve 10. fejezet


Alapige:

1Mózes 10,32 Ezek Nóé fiainak a nemzetségei, származásuk szerint népekre tagolódva. Ezektől ágaztak szét a népek a földön az özönvíz után.

 

Igemagyarázat:

Vannak olyan szentírási szakaszok, melyek kifejezetten izgalmas történéseket tárnak elénk, s ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek olvasásában nem találunk semmi érdekfeszítőt. Ebbe az utóbbi csoportba tartoznak az úgynevezett nemzetségtáblázatok, melyeket rendszerint gyorsan átfutunk, esetleg nemes egyszerűséggel átugorjuk az adott fejezetet, és inkább a következő résznél folytatjuk az igeolvasást. Ilyen nemzetségtáblázat a mai ószövetségi igeszakaszunk is a Református Bibliaolvasó Kalauz ajánlásában, s bevallom erős kísértést éreztem én magam is, hogy másról írjak ma, de mégsem tettem, mert megértettem, hogy már csak pusztán a e szakaszok jelenléte is üzenetértékkel bír, ahogyan Bibliaolvasásunkban folyamatosan szembetaláljuk magunkat ezekkel.

1. Azt üzeni mindenekelőtt, hogy ember, ne feledd a múltat, s az előtted jártakat!

Az embert az emeli ki az állatvilágból, és különbözteti meg minden más teremtménytől, hogy nyitott a végtelenre, ami nem csak azt jelenti, hogy túllát pl. a közvetlen életterén, és képes hatalmas távolságban lévő dolgok felfedezésére, vagy, hogy Istenről is van sejtése, hanem időben is többet érzékel a maga néhány évtizedes életénél, s így lehetséges, hogy van történelem-tudata.

A bibliai nemzetségtáblázatok is kitágítják ezt a fajta látásmódját az embernek, hogy belássa: a világ nem vele kezdődött, és feltehetőleg nem is vele ér véget. Az egyik egyetemi professzorunk figyelmeztetett bennünket, lelkésztanulókat gyakran, hogy ha majd kikerülünk a lelkipásztori szolgálatba, nehogy azt képzeljük, hogy az egyháztörténelem velünk kezdődik. Nyilván tudta, hogy az emberi kísértés mindenkiben ott él, hogy ne vegyen tudomást arról, ami addig történt, és úgy vélje, lehet a múlttól teljességgel steril új fejezeteket nyitni.

Ne feledd az előtted jártakat! Sem nagyobb összefüggésben, pl. nemzeti szinten, mert mindaz, ami évszázadokon keresztül meghatározta a Kárpát-medencei magyarság történelmét, az hatással van a mai létünkre, s pl. egy 100 évvel ezelőtti Trianoni trauma ma is meghatározza a gondolkodásunkat, érzéseinket, mint ahogyan más történelmi sokkhatások is. S ugyanígy kinek-kinek a saját családfájával, származásával sem árt(ana) tisztába kerülni. Mert nem csak úgy „lepottyantunk” erre a földre, hanem az Úristen belefűzött bennünket egy tervszerű folyamatba. Ez a mai Igénk első üzenete.

2. Ebből pedig következik a második, hogy tudniillik egy ilyen leszármazási táblázat segít abban, hogy ne feledd el, ki vagy!

Egy láncolat részei vagyunk, amiről nem csak tudomást kell vennünk, de bele is kell kapcsolódnunk, az pedig csak úgy lehetséges, ha tisztában vagyunk vele, hogy honnan jövünk. Ez nem azt jelenti, hogy predestinálva vagyunk arra, hogy mi válhat belőlünk, és mi nem. Nincs kőbe vésve a sorsunk sem a származásunk, sem a történelmünk alapján, de igenis befolyásolja azt, ezért tisztában kell lenni azzal, hogy azzá válhassunk, akivé válhatunk és válnunk kell.

Vannak, akik azt képzelik magukról, hogy ők úgymond autonóm személyiségek. Függetlenek mindentől és mindenkitől. Olyannyira, hogy Istenre sincs szükségük, az egyházhoz sem kell tartozniuk, a nemzeti identitás semleges a számukra, de még a saját családjuk sincs semmilyen hatással a személyiségükre. Ilyen azonban egyáltalán nem létezhet, még ha valaki ebben az illúzióban él is. Erre is rámutatnak ezek a száraz, és izgalmakat nem rejtő bibliai nemzetségtáblázatok: ne feledd el, honnan jössz, és ki vagy valójában!

3. Végül lássuk meg a harmadik üzenetét is az 1 Mózes 10-ben rejlő felsorolásnak, meg minden más ilyen nemzetségtáblázatnak, ami talán az előzőekhez képest sokkal fontosabb. Arra is felhívja a figyelmünket minden egyes ilyen névsor, hogy ne feledd, hogy Isten szeret téged, és Te is az Ő akaratából vagy!

Isten irgalmának rendkívüli bizonyítéka ezeknek az embereknek a léte, hiszen az özönvíz utáni generációk családfőinek neveit tartalmazza, ráadásul Bábel tornyának története előtt. Előbbi egy totális pusztulás leírása, utóbbi pedig arról szól, hogy az emberiség nem tanult a hibáiból és ugyanolyan gyalázatos maradt. A Teremtő Isten mégis jövőt szánt ezeknek az embereknek, és ezáltal minden utóduknak, beleértve saját magunkat is. Mi azért élünk, mert a mi mennyei Atyánknak gondja van ránk minden gyarlóságunk ellenére. Válságos időszakban, mint amin most is keresztülmegyünk különösen fontos, hogy ráeszméljünk: Ő nemzedékről-nemzedékre hordoz bennünket, terve van velünk és jövőt készít gyermekeinek rengeteg gyalázatosságuk ellenére is.

Az interneten szembejött velem egy sematikus családfa-ábra az alábbi szöveggel: ha azt gondolod, jelentéktelen vagy, gondolj bele, hogy mennyi ember szerette egymást, hogy te megszülethess: a szüleid, 4 nagyszülőd, 8 dédszülőd, 16, ükszülőd, stb... Igen az ő szeretetük, s azon felül pedig kétségtelenül Isten szeretete kellett hozzá.

Éppen ezért minden ilyen származási táblázat emlékeztessen, hogy ne feledd a múltadat, az előttünk jártakat, sem azt, hogy ki vagy te, és hogy milyen kegyelmes Isten, akinek az akaratából élsz! Ámen!

 

Imádkozzunk!

Uram, megvallom Neked, hogy hajlamos vagyok arra, hogy csak önmagamra gondoljak, és ne lássak tágabb összefüggésekben, de köszönöm, hogy egy csodálatos láncolat részese lehetek, és a Te üdvözítő tervedbe is beleilleszkedhet az én létezésem. Köszönöm az őseimet, minden felmenőmet, családomat, akik több vagy kevesebb generációval ezelőtt éltek, s akiknek génjeit magamban hordozom, de minden örömüknek vagy éppen bánatuknak is a lenyomatát. Köszönöm, hogy mindezek egyedivé tesznek engem. S áldalak történelmünkért, melyben felfedezhető, hogyan őrzöl és óvsz bennünket nemzedékről-nemzedékre. Köszönöm, hogy mindezt egy ilyen egyszerű felsorolásból is felismerhetővé teszed, hogy miként adsz új kezdetet gyermekeidnek és irgalmasságod minden múltbeli vagy jövőbeli gyarlóság ellenére is miként engedi meg a folytatást családoknak, nemzeteknek. Kérünk is Urunk, hordozz tovább bennünket ezután is e Földön, e Kárpát-medencében, s azon a helyen ahová helyeztél, s ahol jövőt szánsz nekünk mindaddig, amíg azt Te jónak látod, azaz, amíg Krisztus Urunk vissza nem jön és magához nem vesz bennünket! Terád bízzuk magunkat, akinél nem csak a múltunk, de a jövőnk is el van már készítve. Oltalmazd egyházadat, a Téged szeretőket, gyógyítsd betegeinket, s adj hitet, istenfélő bölcsességet a mi elvakult nemzedékünknek, hogy ne csak önmagunk körül forogjunk! Lássunk múltat és jövőt, és mindenekelőtt Téged, a mindenség középpontját, akitől származik az élet, s ahova vissza is tér! Jézus Krisztus nevében kérünk Atyánk, hallgass meg bennünket! Ámen!