A Kocsi Református Egyházközség Honlapja

VASÁRNAPI ÜZENET - 04.25.

2021-04-25 09:04:37 / Roboz Péter

Kedves Keresztyén Testvéreim!

 

Már csak 1 hetet kell várni, hogy ismét templomban, gyülekezeti közösségben találkozhassunk, és így dicsőíthessük a Mindenség Urát, hálát adva megtartó szeretetéért. Őszintén remélem, hogy többet már nem kényszerülünk az online térbe, s így ez alkalommal kimondható az is, hogy utoljára készült vasárnapra írásos igemagyarázat. Hiszen – bár így is megszólíthat az Úr Isten – a hirdetett Ige, illetve az Ige hallgatásának erejében hiszünk, mert amint azt a Szentírásban olvashatjuk: „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által”. Ennek ellenére azonban sejthető, hogy kevesen leszünk mi, igehallgatók. Gyülekezeteink már a járvány előtt is a fogyatkozás erőteljes jeleit mutatták, s az elmúlt esztendő, félő, hogy nagyobb károkat okozott közösségeinkben, mint azt talán most még gondoljuk. Az emberek ugyanis könnyen elszoknak a templomtól, s a gyülekezetből. Újjá kell építeni a gyülekezetet. S szinte az alapoknál kell kezdeni. Aktívan, tettre készen szolgálatba kell állni azoknak, akik megmaradtak, és új emberekre is szükség van, akik felveszik a munkát és végzik a feladatukat Isten ügyéért! A mai Igeszakaszunk rámutat, hogy ez kezdetektől így volt az anyaszentegyházban, és bátorít, hogy ki-ki megtalálja a helyét és a szolgálatát az egyházban! Engedjük, hogy megérintsen és megszólítson Isten Igéje!

Imádkozzunk!

Drága Istenünk! Mindenekelőtt hálát adunk Neked azért, hogy megőriztél bennünket e mai napig. Köszönjük, hogy kegyelmed és irgalmad mérhetetlenül nagy irántunk. Meg sem érdemeljük oltalmazó jóságodat, amellyel magyar nemzetünket, egyházunkat, gyülekezeteinket őrzöd, vagy éppen személy szerint miránk gondot viselsz. Köszönjük, hogy nincsen még végünk, nem ítélsz pusztulásra, kárhozatra, nem mondasz le rólunk, hanem Jézus Krisztus által megváltottál, s e járványból is reménység szerint végérvényesen kimentesz bennünket, és most újabb esélyt kínálsz nekünk a szent életre, a Te imádásodra, valamint gyülekezetünknek a Te dicsőségedre történő építésére. Bárcsak élnénk ezzel az eséllyel! Bárcsak odaadnánk magunkat: a kezeinket, lábainkat, szánkat, elménket és akaratunkat a Te szolgálatodra, hogy Téged dicsőítsünk minden szavunkkal és cselekedetünkkel, és másokat is Tehozzád vezethessünk! Mutasd meg nekünk, kérünk, hogy hogyan tudjuk ezt megtenni, s hogyan tudjuk újjáépíteni mindazt, amit ez a járvány, bezártság, félelmek tönkretettek és leromboltak az elmúlt hónapokban. Áldd meg Igére figyelésünket, és Szentlelkeddel értesd meg velünk beszédedet Mindenható Atyánk! Fiadért, az Úr Jézus Krisztusért kérünk, hallgass meg minket! Ámen!

 

Alapige:

Apostolok Cselekedetei 6,1-7 Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, a görögül beszélő zsidók zúgolódni kezdtek a héberül beszélők ellen, hogy a naponkénti gondoskodásban elhanyagolják a közülük való özvegyasszonyokat. Ekkor összehívta a tizenkettő a tanítványok egész gyülekezetét, és ezt mondták nekik: Nem helyes az, hogy az Isten igéjét elhanyagolva mi szolgáljunk az asztaloknál. Hanem válasszatok ki magatok közül, testvérek, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába, mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett. Tetszett ez a beszéd az egész gyülekezetnek, és kiválasztották Istvánt, aki hittel és Szentlélekkel teljes férfi volt, valamint Fülöpöt, Prokhoroszt, Nikánórt, Timónt, Parmenászt és Nikolaoszt, az antiókhiai prozelitát, az apostolok elé állították őket, és miután imádkoztak, rájuk tették kezüket. Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek.

 

Igemagyarázat:

Amint a fentebb olvasható bevezető gondolatokban írtam: a gyülekezet újjáépítésére lesz szükség az újraindulást követően. Mai Igénk nem újjáépítésről, hanem egy fiatal gyülekezetnek, a jeruzsálemi ősgyülekezetnek az indulást követő építéséről szól, de sokat tanulhatunk belőle, ugyanis rámutat egy olyan problémára, amely a növekvő – vagy növekedni szándékozó – egyház általános problémája. Feltárja előttünk ugyanakkor a felvetett probléma megoldását is. Végül pedig láttatja velünk, Igére figyelőkkel az eredményt is.

Nézzük meg ezeket sorban, és alkalmazzuk ezt a 2 ezer éves történetet jelen helyzetünkre!

1. A probléma. Tudjuk a pünkösdi történetből, hogy Jeruzsálemben egyszerre 300 ember tért meg és keresztelkedett meg Jézus Krisztus nevére, s bár nem volt valamennyi jeruzsálemi lakos, hiszen sokan csak az ünnepre érkeztek a városba, majd visszatértek lakhelyükre szívükben az evangéliummal, és a Krisztusba vetett hittel, azonban a helyi gyülekezet tovább növekedett az apostolok igehirdetésének és csodáinak következtében. Így azonban, ekkora közösségben már bizonyos szolgálati területek ellátatlanok maradtak.

A gyülekezetben rendszeresen tartottak összejöveteleket, közös étkezéseket, szeretetvendégségeket. Tudjuk, hogy összeadták vagyonukat, és egymást segítették mindenben. Többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő özvegyasszonyokról – akiknek nem volt senkijük, és nem volt megélhetésük – is igyekeztek gondoskodni. Valódi szeretetközösségként élt a gyülekezet. A 12 apostol azonban már nem tudott mindent elvégezni a szerteágazó feladatok közül.

2. A megoldás. Megszólítja az apostolokat egy gyülekezeten belüli csoport (a görögül beszélők), akik kárvallottjai lettek ennek az új helyzetnek. S a megszólításra, illetve kérésre az apostolok frappánsan válaszolnak. A lényege ennek, hogy Isten Igéjének szolgálata nem sérülhet. Az evangélium hirdetése, melynek hozadéka az emberek megtérése, Krisztushoz találása, meg az Igével bíztatás, vigasztalás nem szorulhat háttérbe. Ez elsődleges. Ez az apostolok dolga. Ezért új emberek szolgálatba állítása szükséges, akikkel a gyülekezeten belüli munkamegosztás elengedhetetlen, méghozzá feladat-orientáltan.

Így 7 dikaónus szolgálatba áll. (Közülük kerül majd ki az első keresztyén vértanú is István személyében). Ők más jellegű munkát végeznek. Nem a prédikálás volt a dolguk elsősorban, még ha szavaikkal is bizonyságot tettek Krisztusról, de közben sok olyan feladatot is elvégeztek, amire az apostoloknak sem ideje, sem ereje nem lett volna már.

3. Az eredmény. Az utolsó mondatban olvasható megállapítás az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv sokszor visszatérő üzenete. „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma...” Ez egyértelműen a Szentlélek munkájának köszönhető minden esetben. Ő áll ennek mindig a hátterében, de Isten Szentlelkének emberi eszközei ott Jeruzsálemben a szolgálatba állt diakónusok is az apostolok mellett. Vagyis az új emberek szolgálatba állításával folytatódni tudott a misszió. Nem stagnált a gyülekezet, nem rekedtek meg egy ponton, vagy nem fogyatkoztak azzal, hogy sokan, akik nem kaptak odafigyelést, elhagyták volna a közösséget, hanem így még többen csatlakoztak hozzájuk.

Ma hogyan tudnánk elérni, hogy többen járjanak templomba? Hogyan volna lehetséges, hogy egyáltalán visszatérjenek a gyülekezetbe azok, akik elszoktak innen, vagy idetaláljanak azok, akik még sosem lépték át a templom küszöbét? Sokan csak legyintenek, és panaszosan mondják az idősebbek közül, hogy elfogyunk mi már, nem lesz itt már gyülekezet. Mások a nagy egyház egészét szemlélve is hasonló következtetésre jutnak. De panaszkodással, siránkozással, s a probléma puszta megállapításával nem tudunk semmit elérni. S valóban csak fogyni fogunk.

A megoldás ma is hasonló, mint Igénk beszámolója szerint volt a keresztyénség hajnalán, vagy mint az egyháztörténelemben oly sokszor. Új embereknek kell szolgálatba állni. Problémát látsz? Ellátatlan feladatot veszel észre? Állj oda, és csináld! Várhatod a lelkésztől is persze, hogy egy személyben mindent megoldjon, és mint valami mindenhez hozzáértő polihisztor egyedül működtesse a gyülekezetet: pályázatot írjon, építkezéseket szervezzen és vezényeljen, temetőfenntartással és iskolafenntartással kapcsolatos gondokat kezeljen, intézze a harangjavítástól, a templomtakarításig az épp aktuális teendőket, és még programszervezőnek is felcsapjon, ha kirándulásról vagy koncertről van szó. De meg kell értened: Isten Igéjének szolgálata nem sérülhet. A lelkész, akit a presbitérium meghívott, s a gyülekezet megválasztott elsődleges küldetésében, mint evangéliumhirdető állt szolgálatba az apostolokhoz hasonlóan. S nem helyes, ha ez sérül, csorbul vagy háttérbe szorul.

Amint viszont megtalálják a feladatukat többen is, és szolgálatba állnak: a gyülekezetben (újra) felpezsdül az élet, mert Isten Szentlelke őket is mozgatja, és rajtuk keresztül másokat is megmozdít. S hiszem, hogy Isten Igéje terjed, és nagyon megnövekedhet a tanítványok száma itt is: Magyarországon, Kocson, 2021-ben is!

Várok mindenkit szeretettel májustól! Nem csak, mint igehallgatókat vasárnaponként a templomba, hanem a gyülekezet szolgáló közösségébe! Ámen!

 

Imádkozzunk!

Mennyei Édesatyánk az Úr Jézus Krisztus által! Hálásan köszönjük Neked, hogy Igédet nem csak olvashatjuk, de hallgathatjuk is, és jövő héttől ezt személyesen a templomban megjelenve is tehetjük már. S hálát adunk Neked azért, hogy nem csupán igehallgatókká lehetünk, hanem feladatot bízol ránk a gyülekezetünk szolgáló közösségében. Add, hogy meglássuk, és félreérthetetlen módon felismerjük, hogy mivel tudnánk szolgálni Téged, és mivel tudnánk ezáltal nagy nevednek dicsőséget szerezni, illetve mi az, amivel gyülekezetünket is építhetjük ily módon! És segíts bennünket kérünk, hogy ha ezt felismertük, akkor ne késlekedjünk megtenni mindazt, amit ránk bízol! Növeld gyülekezetünket és anyaszentegyházadat ma is az üdvözülőkkel! Hisszük élővé és erősödővé tudod tenni közösségeinket, és egyre több olyan embert tudsz közénk hozni, akik nem csak szolgáltatást várnak az egyháztól, hanem szolgálatot látnak benne, s maguk is a Te szolgálatodra odaadják magukat! Használj bennünket Urunk a betegek erősítésében, a gyászolók megvigasztalásában, s add, hogy hatással tudjunk lenni a környezetünkben minél többekre, hogy Téged megismerhessenek az emberek, boldoggá legyen az életük, és ne csak kapni, gyűjteni, szerezni akarjanak, hanem szolgálatukkal ők is másokat gazdagítsanak! A Te szereteted áradjon köztünk, s azt árasszuk minél többekre kifelé, a világban! Add meg gyülekezeteink ébredését, növekedését az elkövetkező időben Atyánk! Krisztusért kérünk! Ámen!